A magyarországi közösségi rádiózás története 7. – Az összefogások…

Az 1990-es évek első felében, a szabad rádiózás hazai elindulása előtt kezdődött a mozgalom iránt érdeklődők útkeresése egymás felé, s az összefogás, amely a lehetőségek kereséséről, gyakorlati tapasztalatok kicseréléséről, érdekek összekapcsolásáról szólt, és a legalizálás, a szabályozás lehetőségeit hangolta össze, mozdította előre.

Az alkalmi találkozások lassan egy egyesület alakítását eredményezték (ez lett a betűszavakból kialakult SZARÁMASZER), s az egyéni útkeresések mellett a közös forráslehetőségek megteremtését is jelentették. Megalakult a szervezet irodája is.

Tapasztalatcserék, egy közös pénzalap megteremtése, belső támogatások a rádiók elindulásának finanszírozásához, képzések szervezése, szakmai kiadványok készítése – ezek jellemezték az első éveket.

Az elindult, majd terebélyesedett kisközösségi rádiók mozgalma adott további lendületet a szövetség munkájához. De közös fellépések: fesztiválokon szereplés, a Művészetek Völgyének eseményeihez kapcsolódva pedig már több kisrádió egy közös csapatot alakítva, ideiglenes frekvencián sugárzott körzeti adást Taliándörögdről.

Ebben az időszakban már nemzetközileg is jelentős elfogadottság és figyelem irányult a hazai szabad-közösségi rádiózás felé. Ennek lett kiemelkedő jelentősége a 2010-ben, a Vörösiszap katasztrófa idején, annak az első napjaiban, Devecserben elindított vészhelyzeti rádió. Ez utóbbit csak rövidebben jelezzük ebben a podcastban, mert egy önálló részben idézzük fel részletesebben a vészhelyzeti rádió működését, jelentőségét.

Sorozatunk 7. epizódját Péterfi Ferenc szerkesztette.

Programunk a Mérték Média Műhely és az Ökotárs Alapítvány Szabad Média pályázatának támogatásával valósulhatott meg.