„Teljesen egyértelmű, legalábbis az én számomra, sokkal kevésbé vagyunk erőszakosak ma, mint száz, kétszáz vagy ötszáz évvel ezelőtt. És éppen emiatt, hogy sokkal kevésbé tolerált, sokkal nagyobbat kompromittál. Ez az egyik dolog. A másik pedig, hogy azért a tömegtájékoztatás – és ez közhely – mégis el kell újra és újra mondani, hogy abszolút felerősíti és felnagyít jelenségeket. Hiszen korábban ki-ki arról értesült, hogy a lakókörnyezetében történt valami balhé, vagy ha háború volt a közelben, de ilyen mértékben arról, – csak a mai hírekről beszélek -, hogy egy sofőr Egyiptomban lelőtte a saját munkatársait. Egyszer csak megfordult és elővett egy pisztolyt és lelőtte őket, mert megbántódott, hogy áthelyezték egy másik útvonalra. Ezt ugye soha nem tudtad volna meg, hogy ha Budapesten laksz, mert hogy jutott volna hozzád el a hír. És ebben persze benne van némi borzongás igény, részben pedig emiatt úgy tűnik, hogy sokkal több erőszakcselekmény van. Az iskolai erőszaknál pedig hát egyszerűen ott az egy rendkívül fontos, de nagyon keveset említett dolog, hogy nem az a baj, hogy liberális lett az iskola, egyáltalán nem lett liberális. Hanem az a fajta, nagyon szigorú és korlátozó, rideg keret az felbomlott, ami a gyerekeket korlátozta szabadságjogakban és nagyon kemény retorziókat alkalmazott: Nem alakult ki helyette egy értelmes rend, az esetek többségében. Most ugyanakkor hogyha az iskolai erőszakot történetileg nézzük, és az nagyon fontos. Akkor az megrendítő, hogy mondjuk a középkorban … iszonyatosan erőszakosak voltak a gyerekek az iskolában, egymást kidobták az ablakon…. elképesztő fizikai, lelki erőszakok, szexuális abúzusok voltak. Ehhez képest az, hogy ma a gyerekek nem bírnak magukkal az iskolában, az, szerintem egy jelenség. A lényeg mögötte az, amit persze sokan elemeztek már, hogy – erről sem beszélünk soha, hogy a tankötelezettség tizennyolc éves korig való kihúzása, vagy kiterjesztése, az egyfelöl egy nagyon nagyvonalú lépésnek tűnik az, ahogy több tudást és ismeretet adunk, de másrészt hogyha őszinték vagyunk, és nem kell cinikusnak lennünk, akkor azt is tudjuk, hogy ezeket a gyerekeket nem azért kell az iskolában tartani, mert tizennyolc éves korig tartósabb készségeket akarunk fejleszteni, hanem azért mert nincsenek munkaerőpiaci lehetőségek.”
Az iskolai erőszak ma már az erőszak magyarországi formáinak egy jellegzetes jelensége. Herczog Máriával a Civil Rádióban 2010. júliusában erről beszélgettünk.