Felvállalt alkotói munkámat egy családi tragédia indította el. Hat éve halt meg a fiam, aki akkor még

csupán húszéves volt. Halálát olyan súlyos családi események, sőt társadalmi és szociológia helyzet

generálta, hogy azt éreztem, nekem írnom, beszélnem kell azokról. Nemcsak saját lelki gyógyulásom

érdekében, hanem azért is, mert felismertem, hogy míg élt a fiam, addig nem tudtam hatékonyan és

megfelelő határozottsággal állás foglalni olyan nehéz kérdésekben, mint például családon belüli

erőszak, önfelvállalás (és ezalatt értem a saját érdekeim, saját érzéseim felvállalását, de a nemi

identitás kérdését is akár), vagy épp a kábítószerfogyasztás, függőség kérdése.

Az Ajtó vendége: Lovass Adél, író, költő, előadó és színész