KÉRI JULI - a magazin koordinátora
Célom bemutatni színes, érdekes embereket és műhelyeket, valamint mesélek eseményekről, elfelejtett régi és új mesterségekről és helyszínekről. Szívesen térek vissza régebbi beszélgetőtársaimhoz – vagy, mert kíváncsi vagyok életük folyására, vagy mert megtudok róluk másokat is érdeklő újdonságot. Szándékomban áll, hogy a 12 év alatt készült „örökérvényű” interjúkból ezen a helyen - esetleg bővítve is -, podcast formájában ismét hallgathatóvá tenni beszélgetéseket. Teszem ezt reménykedve abban, hogy örömet szerzek az interjúalanynak éppúgy, mint a hallgatóknak…
ÁMENT ZSÓKA
Az újbudai 60+projekt résztvevőjeként lettem a Civil Rádió önkéntese és kezdetben e korosztály Szenior Ki-Mit-Tud rendezvényein a különböző kategóriák sikeres szereplőit szólaltattam meg.
Későbbi interjúalanyaim pedagógus, néprajzos, fotós, énekes/táncos és természetjáró/tájfutó közösségek tagjai voltak.
Hazai barangolásaim során megszólaltattam idegenvezetőket, múzeumi, kiállítási szakembereket, művészeti alkotóház vezetőt, és volt alkalmam bemutatni Erdélyben élő népművészeket is.
Külföldi utazásaimon gyakran találkoztam idegenben szakadt vagy ott dolgozó honfitársaimmal – így érdekes beszélgetéseket rögzíthettem Krétán, Angliában, Franciaországban, Izlandon.
A hanganyagok felvétele során engem nemcsak az aktuális élethelyzet vagy az interjúalany elért sikere, hanem elsősorban az „egész ember” életére vonatkozó kíváncsiság motivált.
Sokan kérdezték már: miért élvezem a rádiós munkát?
A válasz egyszerű: szeretek örömet okozni az „adásba kerüléssel” a hétköznapi embereknek,
az érdekes sorsok bemutatásával a hallgatóknak … és magamnak.
MESKÓ BÁNK
Fiatalon operaénekesnek készültem, de végül jogász, ügyvéd lettem. A zene és a többi művészeti ág iránti rajongásom azonban megmaradt és máig is meghatározó az életemben. Vallom, hogy a megszólítás és a megszólítottság harmóniájánál nincs csodálatosabb dolog a világon.
Rádiós tevékenységemnek ez a lényege. Megszólítani az embereket, kapni tőlük, s azt tovább adni a hallgatóknak. Megkeresni a kreatív, alkotó embereket, kiknek az adás, az átadás szintén örömforrás és azt megosztani az érdeklődő hallgatóval úgy, hogy közben én is kapok és új ismeretekkel gazdagodom. Ezért csinálom, ezért érdemes.
SOMOGYI ÁGNES
Középiskolai tanárként dolgoztam, majd nyugdíjazásom után, mint önkéntes munkatárs, csatlakoztam a Civil Rádió csapatához, ahol a „Hatvanon túl…” magazin stábjába kerültem. Interjúimban olyan - többnyire hétköznapi - emberekkel beszélgetek, akik nagy sorsfordulókat éltek meg, akikről kiderült, hogy az eredeti foglakozásuktól eltérő területen tehetségesek, vagy belevágtak egy merész vállalkozásba, nagy utazásba. Figyelemmel kísérem a fiatal, feltörekvő művészek pályáját is. Az izgalmas hobbitevékenységek is érdekelnek, emellett a múlt értékeinek megőrzésére és az aktuális eseményekre is szeretném a hallgatók figyelmét felhívni, azaz mindenre, ami bárkinek érdekes lehet.
TORDA JUDIT
Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert az interjúk elkészítése során olyan emberekkel találkozhattam, akiket egyébként a "civil" életben nem ismerhettem volna meg. Mindig is érdekeltek az emberi sorsok, történetek. Az élet hozza mindig a legjobb "sztorikat".
Az érdeklődést, a nyitottságot és meghallgatás képességét az a többéves gyakorlat hozta, amit a telefonos lelkisegély-szolgálaton töltöttem el.
Témáim egy részére az utazásaim során találtam rá, a többi pedig a mindennapi életemben, barátok ismerősök ajánlásai nyomán került elém.
Célom bemutatni színes, érdekes embereket és műhelyeket, valamint mesélek eseményekről, elfelejtett régi és új mesterségekről és helyszínekről. Szívesen térek vissza régebbi beszélgetőtársaimhoz – vagy, mert kíváncsi vagyok életük folyására, vagy mert megtudok róluk másokat is érdeklő újdonságot. Szándékomban áll, hogy a 12 év alatt készült „örökérvényű” interjúkból ezen a helyen - esetleg bővítve is -, podcast formájában ismét hallgathatóvá tenni beszélgetéseket. Teszem ezt reménykedve abban, hogy örömet szerzek az interjúalanynak éppúgy, mint a hallgatóknak…
ÁMENT ZSÓKA
Az újbudai 60+projekt résztvevőjeként lettem a Civil Rádió önkéntese és kezdetben e korosztály Szenior Ki-Mit-Tud rendezvényein a különböző kategóriák sikeres szereplőit szólaltattam meg.
Későbbi interjúalanyaim pedagógus, néprajzos, fotós, énekes/táncos és természetjáró/tájfutó közösségek tagjai voltak.
Hazai barangolásaim során megszólaltattam idegenvezetőket, múzeumi, kiállítási szakembereket, művészeti alkotóház vezetőt, és volt alkalmam bemutatni Erdélyben élő népművészeket is.
Külföldi utazásaimon gyakran találkoztam idegenben szakadt vagy ott dolgozó honfitársaimmal – így érdekes beszélgetéseket rögzíthettem Krétán, Angliában, Franciaországban, Izlandon.
A hanganyagok felvétele során engem nemcsak az aktuális élethelyzet vagy az interjúalany elért sikere, hanem elsősorban az „egész ember” életére vonatkozó kíváncsiság motivált.
Sokan kérdezték már: miért élvezem a rádiós munkát?
A válasz egyszerű: szeretek örömet okozni az „adásba kerüléssel” a hétköznapi embereknek,
az érdekes sorsok bemutatásával a hallgatóknak … és magamnak.
MESKÓ BÁNK
Fiatalon operaénekesnek készültem, de végül jogász, ügyvéd lettem. A zene és a többi művészeti ág iránti rajongásom azonban megmaradt és máig is meghatározó az életemben. Vallom, hogy a megszólítás és a megszólítottság harmóniájánál nincs csodálatosabb dolog a világon.
Rádiós tevékenységemnek ez a lényege. Megszólítani az embereket, kapni tőlük, s azt tovább adni a hallgatóknak. Megkeresni a kreatív, alkotó embereket, kiknek az adás, az átadás szintén örömforrás és azt megosztani az érdeklődő hallgatóval úgy, hogy közben én is kapok és új ismeretekkel gazdagodom. Ezért csinálom, ezért érdemes.
SOMOGYI ÁGNES
Középiskolai tanárként dolgoztam, majd nyugdíjazásom után, mint önkéntes munkatárs, csatlakoztam a Civil Rádió csapatához, ahol a „Hatvanon túl…” magazin stábjába kerültem. Interjúimban olyan - többnyire hétköznapi - emberekkel beszélgetek, akik nagy sorsfordulókat éltek meg, akikről kiderült, hogy az eredeti foglakozásuktól eltérő területen tehetségesek, vagy belevágtak egy merész vállalkozásba, nagy utazásba. Figyelemmel kísérem a fiatal, feltörekvő művészek pályáját is. Az izgalmas hobbitevékenységek is érdekelnek, emellett a múlt értékeinek megőrzésére és az aktuális eseményekre is szeretném a hallgatók figyelmét felhívni, azaz mindenre, ami bárkinek érdekes lehet.
TORDA JUDIT
Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert az interjúk elkészítése során olyan emberekkel találkozhattam, akiket egyébként a "civil" életben nem ismerhettem volna meg. Mindig is érdekeltek az emberi sorsok, történetek. Az élet hozza mindig a legjobb "sztorikat".
Az érdeklődést, a nyitottságot és meghallgatás képességét az a többéves gyakorlat hozta, amit a telefonos lelkisegély-szolgálaton töltöttem el.
Témáim egy részére az utazásaim során találtam rá, a többi pedig a mindennapi életemben, barátok ismerősök ajánlásai nyomán került elém.
