Az iskolákban és óvodákban kevés a pedagógus, a gyerekek és a tanárok egyaránt túlterheltek, s az oktatási rendszer is sok sebből vérzik, nem felel meg a 21. század elvárásainak. Mit kellene tennünk, hogy mihamarabb megoldódjon ez az áldatlan helyzet.
Bán Mihály pedagógus, a Pedagógusok Szakszervezetének volt Veszprém megyei elnöke 20 pontban szedte össze azokat a kérdéseket, melyekkel kapcsolatban sürgősen el kellene indítani a társadalmi párbeszédet.
Ezekről a kérdésekről beszélgettett Bán Mihály a Civil Rádióban Görög Másával.
A 20 pont:
Az oktatásban látható folyamatok miatt azonnal párbeszédet kell indítani az ágazat jövőjéről, minden érintett részvételével. Az alábbiakban 20 pontba foglalva, részletekre bontva jelenik meg egy kollégák tapasztalatain alapuló javaslatcsomag, mint a fejlesztés egyik lehetséges iránya.
- Az óvodai csoportok és az általános iskolai osztályok létszáma legfeljebb 20 fő legyen. Ez előre meghatározott esetekben növelhető, legfeljebb 25 főre.
- Fogyatékossággal élő gyermeket befogadó tanulócsoport létszáma legfeljebb 20 fő legyen. Egy tanulócsoportba legfeljebb 2 fogyatékkal élő gyermek kerülhet integrálásra. A gyermek és a tanító/tanár munkáját tanórán és tanórán kívül folyamatosan segítse szakember.
- Intézményenként legalább 1-1 fő segítő szakember legyen pszichológusként és gyógypedagógusként; valós létszámuk a szükséges mértéknek megfelelő legyen.
- Minden óvodai csoportban és alsó tagozatos osztályban állandó asszisztens segítse a munkát.
- Normatív módon megállapított elegendő létszámú, intézményi alkalmazásban álló állandó adminisztratív és technikai személyzet legyen a működtetési feladatok ellátására.
- Minden 15 gyermekenként egy szakkör kerüljön finanszírozásra (tehát egy 300 fős iskolában 20 szakkör). A szakköri létszám 10-15 fő között legyen. (A szakkörökön keresztül hatékonyan lehet érvényesíteni az ifjúságvédelmi, esélyteremtési és munkaerő-piaci szempontokat.)
- Mind a tehetséggondozáshoz-felzárkóztatáshoz, mind a differenciáláshoz álljon az intézmények rendelkezésére órakeret és eszközkészlet.
- Az általános iskolák 1-2. évfolyamán legfeljebb napi 4 tanítási óra; 3-5. évfolyamán napi 5 tanítási óra; a 6-8. évfolyamokon napi 6 tanítási óra legyen megtartható.
- A tananyag mennyisége és tartalma a szaktanárok szakmai szervezeteinek egyetértésével kerüljön meghatározásra. (A cél a nyugodt tempóban elvégezhető mennyiség legyen.)
- Egy-egy tantárgyból évfolyamonként háromféle tankönyv(család) legyen forgalomban. A szakma válassza ki a legjobbnak ítélt hármat a pályázók közül. Ha új tankönyv jelentkezik be a körbe, és jobbnak bizonyul valamelyik forgalomban levőnél, akkor a 3-ból egyet ki kell venni, és annak a helyére kerüljön az új tankönyv.
- A tartós könyvek-munkatankönyvek körét a szakmai szükségletek határozzák meg. A több éven át használható tartós könyvek mellé ingyenesen saját tulajdonba kerülő gyermekenciklopédiák, lexikonok kerüljenek kiadásra a diákoknak. (A cél az olvasás megszerettetésén és az ismeretterjesztésen túl a tankönyvet kiadók/gyártók/forgalmazók érdekeltségének megteremtése.)
- Az általános iskolai tananyag mintegy 80%-a legyen közös. A tankönyvek ezt tartalmazzák; mérés, felvételi vizsga csak ebből az anyagból legyen tartható.
- A gimnáziumok fakultációkon, specializációkon kívüli tananyagának 80-90 % legyen közös. Összehasonlító mérés, általános felvételi vizsga csak ebből az anyagból legyen tartható.
- A szakképző iskolák közismereti tananyagának mintegy 80-90%-a legyen közös. A közismereti tárgyakat érintő felvételi vizsga csak ebből az anyagból legyen tartható.
- Kerüljön áttekintésre az érettségi vizsgáztatás módja. Az esetlegesen felszabaduló források az érettségi vizsgarendszeren belül kerüljenek felhasználásra.
- Kerüljenek felmérésre az oktatásügy legnagyobb gondjai. A gondok megoldására alkalmas jó gyakorlatok összegyűjtése után a szakma által kiválasztott legfontosabb -néhány- jó gyakorlat kerüljön végigvezetésre a rendszerben.
- Az átalakítandó pedagógus képzés és továbbképzés készítse fel a hallgatókat az oktatásügyben jelentkező legnagyobb gondok kezelésére.
- Kerüljenek összegyűjtésre és megvitatásra a kollégáknak az adminisztráció csökkentésére vonatkozó javaslatai.
- A költségvetés tartalmazzon felújítási, ill. amortizációs normatívát.
- Kerüljön a szakma javaslata alapján átrendezésre a jelenlegi oktatási költségvetés. A költségvetés minél nagyobb része a tanulóhoz kötve, normatívaként jelenjen meg. A középtávú tervezéshez a statisztikai adatokból és a kollégák tapasztalataiból kiindulva készüljön el egy „ideál-költségvetés”.
