A szerzőnek van egy négy és félperces monológja a neten, amiben arról vall, hogy tizenkét éves volt, amikor elmenekültek Grúziából, és a húszas évei végén tért vissza, ami megrázó volt. Minden egyszerre zúdult rá. A taxiban végig sírt. Nem azért, mert szomorú volt. Talán azért, mert sokkal több mindenre emlékezett, mint amire fel volt készülve. Ez ültette el benne a regény ötletét.

A regény szerelmes vallomás az Anyaföldhöz. Így, nagybetűvel. A természeti szépségek mellett a grúz emberek melegszívűségét, nagylelkűségét akarta megmutatni a regényében, ami nagy hatással volt rá. Sikerrel.

A fordító, aki maga is élt hosszabb ideig külföldön, hasonló élményekről számol be.

Az Athenaeum Kiadó adta ki Leo Vardiashvili: Sűrű erdő szélén c. regényét. A fordítóval, Neset Adriennel beszélgetünk.

A könyvből Pogány György olvasott fel részletet. Hajós Vera műsora