• Mi van az eltérő véleményeink mélyén, a világról való ismereteink legalsó hagymahéjain?
• Mi a szűkösség- és bőség-paradigma?
• Melyik hogyan jelenik meg különféle politikai ideológiákban?
• Mitől látjuk jónak a mérsékelt (nem szélsőséges) ideológiájú demokráciát?
• Demokrácia és diktatúra: melyik hatékonyabb és hol jobb élni?
• Értékek, értékrendek, összeütközések.
• Milyen (volt) az élet egy bőség-felfogású társadalomban – és hogyan nyilvánul meg ebben a szűkösség-gondolkodásúak megjelenése?
• Jót tett-e a világnak egyes bőség-gondolkodású országok „uralma”?
• Melyik kultúrában mit jelent az „adott szó”; kik és miért hisznek – nem hisznek egymásnak?
• Miért van bizalmatlanság Közép-Európában?
• Mi a különbség a liberális és a konzervatív között?
• Különféle felfogások hatása a negatív, nulla- és pozitív összegű játékok választására. Akarhat-e pozitív összegű játékot az, aki szűkösség-paradigmában gondolkodik?
• Milyen felfogás vezet háborúkhoz?
• Hogyan függenek össze ezek a gondolkodásmódok a különféle vezetési stílusokkal, az X- és Y-paradigmával?
• Hogyan jelenik ez meg a politikai ideológiákban?
• Hogyan függ össze az önmegvalósítás szabadsága a felelősséggel?

Szentpéteri Nagy Richarddal beszélgettem.