„Muszáj ezzel azért is foglalkozni, mert a számok semmit nem jelentenek. A számok leginkább a benne levőknek jelentenek a legkevesebbet…. nem nagyon tudom, hogy az emberek eleget tudnak-e arról, hogy milyen az a szegénység önmagában, hogyan lehet benne élni. Talán olyan sztereotípiák működnek, hogy ha valaki éhes, akkor lehet. hogy szegény, és hogy ha jól lakott, akkor meg nem szegény – nagyon leegyszerűsített képletek működhetnek… – Ahányan vagyunk, annyiféleképpen fogalmaznánk meg, hogy mi az a szegénység. Most nem kutatói szempontból és nem szakmai szempontból, hanem ha megkérdeznénk embereket. Erre nekem egy nagyon markáns élményem, hogy egyszer még itt, Budapest egy külső kerületében, jó pár évvel ezelőtt interjús kutatást csináltunk. és ott voltam egy családnál, akik tényleg, nagyon, minden szempontból szegénynek számít. És volt az interjúnak egy olyan kérdése, hogy ő hogyan ítéli meg az ő helyzetét. És akkor gondolkodott egy negyven körüli asszony már unokákkal. Tehát egy sok generációs család. És úgy gondolkodott és egy idő után azt mondta, hogy hát tudja, mi nem vagyunk szegények. Mert bezzeg a Józsiék… és akkor elmondta, hogy ők hogy szegények.”
Szegényen is élni kell… mire szocializál a szegénység? Darvas Ágnes egyetemi docenssel még 2018. július végén beszélgettünk róla.