„Elsődlegesen én az utóbbi tíz-tizenöt évben már a drogfogyasztással foglalkozom. Korábban a devianciák szélesebb spektrumával foglalkoztam. Viszonylag sokat írtam öngyilkosságról, régebben az érdeklődési körömbe tartozott még az alkoholfogyasztás is. Ma már elsődlegesen a drogfogyasztás társadalmi tényezőivel, a beavatkozások hatásainak elemzésével foglalkozom. Sokkal inkább konkrét magatartásokat vizsgálunk. És ha vissza akarjuk csatolni valahol ezt a devianciákhoz, akkor megvizsgáljuk, hogy milyenek az ezzel kapcsolatos társadalmi normák. Mindazokban az esetekben ugye, amikor büntetőjogi szabályt is szeg egy ilyen magatartás, akkor az viszonylagosan a legerősebb társadalmi norma, az írott norma, a büntetőkönyvbe bele van foglalva. De hát sok erkölcsi szabályunk is van, amik szintén nagyon erősek. Íratlan, erős szabályok. De hogyha azt gondoljuk, hogy nem azokból az írott szabályokból akarunk kiindulni, vagy olyan magatartásokat kutatunk, amelyekre írott szabályok nem vonatkoznak, akkor megkérdezzük a lakossági viszonyulásokat. Tehát ezzel indul ezeknek a magatartásoknak a kutatása.”
„A drogfogyasztás minden tekintetben normaszegő magatartás a magyar társadalomban.”
„A magyar társadalom nagyon nagyon kirekesztően gondolkodik a droghasználókról, nagyon elítéli a droghasználókat, nagyon nagy távolságot tart tőle, felfokozott veszélyészleléssel közelít a drogproblémához és nagyon differenciálatlan képpel rendelkezik.”
„A magyar társadalom nagy részének nem sajátélményű tapasztalata van a droghasználat veszélyeivel kapcsolatban, hanem médiából, innen-onnan szerzi ezeket az információit. Éppen ezért nagy a média felelőssége abban, hogy mit generál azáltal, ahogy megítéli a droghasználatot.”
A drogfogyasztás normaszegő magatartás. Paksi Borbála szociológussal 2012. januárjában a hazai drogfogyasztás társadalmi tényezőiről beszélgettünk.