„Az európai értelemben vett ifjúságügy, amikor a fiatalt nemcsak a család részeként, nemcsak az iskola részeként, hanem valami önálló felnövőként próbáljuk meg észrevenni, vagy észlelni.”  „ …tehát ami a fiatalokra fókuszál, az ő problémáikat próbálja meg megérteni, és azt is ezek közé érti, hogy a fiatal nemcsak egy-egy intézményrendszer, vagy mondjuk a családnak része, hanem egy önálló entitás is, amelyik fogja magát … és felnő.”
„Kétség kívül a fiatal felnőtt kor után következik az a fajta felnőtt kor, amikor már az egyén biológiailag is, pszichésen is és társadalmi értelemben is éretté válik.”
„Itt azért egy nagyon érdekes – hogy mondjam – logikai tévedése az államapparátusnak, hogy az ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkárnak feltétlenül huszonévesnek kell lenni.”
„Van egy erős kettősség. Tehát a közbeszédben sokkal több ifjúság van, mint tíz évvel, vagy tizenöt ével ezelőtt. A kutatási adatokhoz cikkek jelennek meg, polémia folyik, hogy a tizenhat éves korra levihető választójoggal pro és kontra érvek hangzanak el. Tehát a közbeszéd szerintem több ifjúságügyet kapott. A hivatal, az igazgatási struktúra azonban teljesen levetkőzte az ifjúsági világot, az ifjúságügyet.”
Nagy Ádámmal 2021. júniusában a Civil Rádióban arról beszélgettünk, hogy szükség van-e napjainkban az ifjúságügyre.