Milyen volt 2016-ban gyereknek lenni Magyarországon?

Подкаст
Kapocs Ifjúságsegítő Magazin
  • Milyen volt 2016-ban gyereknek lenni Magyarországon?
    56:49
audio
56:52 хв.
Mit nem veszünk észre? A nők elleni erőszakról és a bántalmazó kapcsolatokról (2015)
audio
56:49 хв.
Mi az alaphelyzet, avagy milyen a gyermekvédelmi alapellátás helyzete?
audio
58:39 хв.
A cigány fiatalokról és a nemzedéki átörökítésről Ignácz Józseffel és Forgách Istvánnal (2010)
audio
1 год. 37 сек.
Gyerekkereskedelem, gyerekprostitúció, gyereksorsok (2015)
audio
56:41 хв.
Te sem születtél anyának...
audio
1 год. 09 сек.
Csámpai Rozi festőművésznő – amikor csak teheti, gyerekekkel foglalkozik
audio
56:53 хв.
Békés iskolák – békétlen időkben
audio
56:49 хв.
Gyerekek a függő családban
audio
56:52 хв.
Szükség van-e napjainkban ifjúságügyre?
audio
56:53 хв.
Pál Zoltán, aki felépítette önmagát…

„Gyermekjogi jelentést adtak ki nem túl régen, talán egy hónapja, ami nem fordult még elő eddig Magyarországon. Mi tette ezt szükségessé, miért kellett ezt a jelentést kiadni? – Azóta éreztük fontosnak, hogy legyen egy éves összefoglalója annak, hogy mi történt gyerekjogi szempontból Magyarországon, mert az volt a tapasztalatunk, hogy ezen a területen nyolc évenként az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt számot kell adni arról, hogy mi történt. Ugye ez egy kötelező mechanizmus. Az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény aláírásával minden tagország vállalja, hogy meghatározott időközönként a kormányzat is, meg a szülői szervezetek is beszámolnak arról – két külön jelentésben – hol tartunk, előrelépés volt-e a korábban átment problémákban és ennek mentén a Bizottság meghatároz úgynevezett konkrét érkezésű és záró észrevételeket. És a záró észrevételek kijelölik azt az utat, amelyek az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága szerint a legfontosabb tennivalókat jelentik.”
Gyurkó Szilviával 2017. május végén a Civil Rádióban a Hintalovon Alapítvány keretei között 2016-ban elkészített gyermekjogi jelentésről beszélgettünk.

Залишити коментар