„- Mi ez az egész erőszakosdi, ami az elmúlt időszakban népszerű lett a médiában, szeretik a politikusok is, erre jókat lehet intézkedni, meg jókat lehet fogalmazni mindenféle szempontokkal, strukturálisan. – Hogyha a történetileg nézzük, akkor teljesen egyértelmű, legalábbis az én számomra, hogy sokkal kevésbé vagyunk erőszakosak ma, mint száz, kétszáz vagy ötszáz évvel ezelőtt…. A tömegtájékoztatás – és ez közhely, de mégis el kell mondani – az abszolút felerősít és felnagyít jelenségeket. Mert hiszen korábban ki-ki arról értesült, hogy a lakó környezetében történt valami balhé, vagy ha háború volt a közelben. De ilyen mértékben arról, hogy mondjuk, csak a mai hírekről beszélek, hogy egy autóbuszsofőr Egyiptomban lelőtte a saját munkatársait. Egyszer csak megfordult a buszban, elővett egy pisztolyt és lelőtte őket, mert megbántódott, hogy áthelyezték egy másik útvonalra. Ezt ugye egyébként soha nem tudtad volna meg, hogy ha Budapesten laksz…. Ebben persze benne van néhány borzongás igény, részben pedig emiatt úgy tűnik, sokkal több erőszakcselekmény van. Az iskolai erőszaknál pedig hát egyszerűen az ott egy rendkívül fontos, de keveset említett dolog, hogy nem az a baj, hogy liberális lett az iskola. Egyáltalán nem lett liberális. Hanem az a fajta nagyon szigorú, korlátozó és hideg keret felbomlott, ami a gyerekeket, hát ugye, korlátozta és szabadságjogaikban nagyon kemény retorziókat alkalmazott, nem alakult ki helyette egy értelmes rend…. Ugyanakkor, ha az iskolai erőszakot történetileg nézzük, ami nagyon fontos, akkor az megrendítő, hogy mondjuk a középkor írásos emlékei szerint iszonyatosan erőszakosak voltak a gyerekek az iskolában, egymást kilökték az ablakon… és velük szemben, végig a történelem során milyen elképesztő fizikai, lelki erőszak, szexuális abúzusok voltak. Ehhez képest az, hogy ma a gyerekek nem bírnak magukkal az iskolában, az, szerintem, jelenség.”
Az erőszakról, az erőszak megjelenéséről a Civil Rádióban még 2010. júliusában Herczog Máriával beszélgettünk.