Hogy példák lehessünk… Lehet-e jó iskolát csinálni Orosz Lajos?

Podcast
Kapocs Ifjúságsegítő Magazin
  • Hogy példák lehessünk… Lehet-e jó iskolát csinálni Orosz Lajos?
    56:43
audio
56:41 perc
Te sem születtél anyának...
audio
1 órák 09 mp.
Csámpai Rozi festőművésznő – amikor csak teheti, gyerekekkel foglalkozik
audio
56:53 perc
Békés iskolák – békétlen időkben
audio
56:49 perc
Gyerekek a függő családban
audio
56:52 perc
Szükség van-e napjainkban ifjúságügyre?
audio
56:53 perc
Pál Zoltán, aki felépítette önmagát…
audio
59:10 perc
Az erőszakról, illetve az iskolai erőszakról Herczog Máriával beszélgettünk (2010)
audio
54:51 perc
Az iskola fogékony volt a változásra… (2011) Bányai Sándor kalandpedagógus
audio
56:56 perc
Cigány fiatalok és az oktatás (2010)
audio
56:50 perc
Enyedi Ágnes, lehet-e jó iskolát csinálni?

„Képzelj el egy olyan iskolát, hogy a nevelőtestületi értekezleten benn vannak a gyerekek képviselői. Vagy mondjunk olyat, hogy van saját bankszámlája minden egyes gyermeknek. Ez egy húszéves történet. Húsz évvel ezelőtt képzeld el, hogy egy virtuális online bankszámlával dolgoznak gyerekek. És saját költségvetésük van, az iskola költségvetése az ő birtokukban van, valódi döntéseket tudnak hozni. Az, hogy kivel dolgoznak együtt, azt saját maguk választják meg. Valódi gyermekközpontú iskola – ha létezik ilyen – mi megpróbáltunk ilyet csinálni, az nagyjából minél több döntési, valódi döntési helyzetet a tanulni vágyó gyermekeknek a kezébe, akaratába helyez át.”
Orosz Lajos pedagógusi munkássága sokrétű: a gyakorlati gyermekfoglalkozásoktól a tudományos kutatásig és szakirodalmi tevékenységig terjed.
Orosz Lajos nevéhez fűződik egy jelentős iskolafejlesztési, „önfejlesztő iskola” programhoz (Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program) kapcsolódó kísérlet, amelynek célja az iskolák autonómiájának és belső fejlődésének elősegítése volt.
Ennek a pedagógiai kísérletnek a főbb jellemzői:
– Az „önfejlesztő iskola” modell: A kísérlet lényege egy olyan iskolai működési modell kidolgozása és gyakorlati kipróbálása volt, amely nem egy felülről meghatározott, elvont programot követ, hanem folyamatosan elemzi a saját környezetét és az iskolahasználók (diákok, szülők, pedagógusok) igényeit.
– Hálózati együttműködés: A kísérlet fontos eleme volt a más iskolákkal való hálózati együttműködés, a tapasztalatcsere és a közös tanulás. Orosz Lajos hangsúlyozta, hogy az önfejlesztés csak hálózatban, több iskola összefogásával működhet hatékonyan.
– A pedagógusok szerepe: A program célja volt, hogy a pedagógusokat felkészítse az autonómia megteremtésére és a folyamatos önfejlesztésre, ami akkoriban egy új szemléletmódot jelentett a magyar oktatási rendszerben.
– Gyakorlati megvalósulás: A kísérletben résztvevő iskolák – többek között a marcali Hétszínvirág Általános Iskola (amelynek Orosz Lajos az igazgatója volt) – számítógépes felszerelést is kaptak a program támogatásához.
Összességében ez a kísérlet az iskola belső dinamikájára és a helyi igényekre épülő, alulról jövő fejlődést szorgalmazta, szemben a korábbi, központilag irányított fejlesztésekkel.
Orosz Lajos 2002 februárja óta Ashoka Fellow. Az ösztöndíj megerősítette innovatív pedagógiai módszereinek jelentőségét, és segítette ezen elvek szélesebb körű elterjesztését a magyar oktatásban.
Orosz Lajossal a Civil Rádióban 2015. március elején arról beszélgettünk, hogy lehet-e jó iskolát csinálni.

Szólj hozzá!