Állami gondozottak jó eséllyel előbb-utóbb az utcán kötnek ki…

Podcast
Kapocs Ifjúságsegítő Magazin
  • Állami gondozottak jó eséllyel előbb-utóbb az utcán kötnek ki…
    56:44
audio
1 órák 01:08 perc
Vedd már észre – Braun Józseffel, a Zöld Kakas Líceum alapítójával
audio
55:46 perc
Vajon milyen szülő lehet az állam?
audio
1 órák 27 mp.
Alexander módszer, amely segít visszaállítani a mozgás szabadságát
audio
54:56 perc
Lehet-e nálunk béranyaságot vállalni?
audio
56:52 perc
Volt egyszer egy ifjúságsegítő képzés…
audio
56:49 perc
Mitől kell igazán védeni a gyermekeket?
audio
57:54 perc
Önelfogadástól a gyerekvállalásig… Miképpen élnek, élhetnek együtt meleg párok?
audio
1 órák 02:20 perc
A gyerekszegénység arcai
audio
56:55 perc
Mi mindenen múlik az, hogy belőlük jogkövető polgárok legyenek?
audio
56:53 perc
Ha van újrakezdés, mi az, ami azt lehetővé teszi?

A „Február Harmadika Munkacsoport” 2020. évi országos adatfelvétele szerint a válaszadó hétezer hajléktalan ember közül minden ötödik ember a gyerekkorát részben vagy egészen állami gondozásban töltötte. Általában nem közvetlenül, hanem változatos nem-hajléktalan periódusokat követően válnak hajléktalanná a volt állami gondozottak. Az állami gondozotti háttér – a hajléktalan élethelyzeten belül is – további súlyos hátrányokkal kapcsolódik össze: a többiekhez képest alacsonyabban iskolázottak, igen magas a pszichiátriai betegek és a romák aránya a körükben, munkaerőpiaci pozíciójuk lényegesen rosszabb (igen sokan kukázásból, koldulásból élnek), így jövedelmük is alacsonyabb a többiekénél. Gyakrabban kerülnek összeütközésbe a rendfenntartó szervezetekkel. A korábbról hozott hátrányok egyértelműen tovább élnek a hajléktalanság körülményei között is.
Győri Péterrel beszélgettünk minderről.

Szólj hozzá!