„Az idén harmincéves Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány célkitűzése, hogy az ENSZ által deklarált gyermekjogok megvalósuljanak Magyarországon. A szervezet munkatársai és önkéntesei hisznek benne, hogy minden gyereknek joga van a biztonsághoz. Lelkisegély-szolgálatukon tavaly 865 beszélgetés szólt érzelmi bántalmazásról, 359 fizikai, 314 pedig szexuális bántalmazásról és közel 400 a szülők elhanyagoló magatartásáról. Minden ilyen beszélgetésben elhangzik: „senkinek nincs joga bántani téged, se szavakkal, se tettekkel. Jogod van a szerető gondoskodáshoz, az elfogadáshoz, a védelemhez.”
Ezek a szavak önmagukban nem jelentenek rövid és könnyű utat a biztonsághoz, de adhatnak egy olyan bátorítást, amely nélkül esélytelen a változás. Sok gyerek és fiatal, vagy akár kevésbé fiatal felnőtt úgy nő fel, hogy sehol máshol nem hallja, hogy nem egyenlő a teljesítményével, hogy igenis fontos a jegyeitől, érmeitől, versenyeredményeitől függetlenül is, és hogy nincs az a cél, amely szentesítheti a megalázást, a megfélemlítést, a bántalmazást.
…Talán még nehezebb a dolga annak, akinek ahhoz, hogy eljusson odáig, hogy nem akar többé a saját gyereke bántalmazója lenni, a saját eddigi szülői viselkedésével, eszközeivel vagy eszköztelenségével is el kell számolnia. Szembe kell nézni, bocsánatot kell érte kérni, és lehet, hogy többször neki futva, lehet, hogy segítséget kérve, de máshogyan kell csinálni.
Mert nincs olyan, hogy jogos verés, nincs olyan, hogy nem súlyos bántalmazás!
Talán még a testi fenyítés zéró toleranciájának elfogadásánál is nehezebb lecke, hogy nem csak az ütés okozhat nyolc napon túl gyógyuló sebeket. Az érzelmi bántalmazás és az érzelmi elhanyagolás tekintetében még nagyobb a jéghegy vízfelszín alatti része, még nehezebb a segítségkérés.”
https://wmn.hu/ugy/60072-gyerekek-akik-hamar-megtanuljak-hogy-szenvedni-csak-halkan-szabad?fbclid=IwAR1gbVUMZm_IeT0ME2F8qAH7D5srqWwFU__d3G80gklhB2W9lgPPDfup7uU
- június 6-án, kedden este 7 órakor Reményiné Csekeő Borbálával, a Kék vonal szakmai vezetőjével beszélgettünk.
