A fiatalok helyzete, ahogy a Kék vonal forgalmából érzékelhető

Podcast
Kapocs Ifjúságsegítő Magazin
  • A fiatalok helyzete, ahogy a Kék vonal forgalmából érzékelhető
    55:21
audio
56:46 perc
Mennyire iskola még az iskola?
audio
56:51 perc
Úgy nőttek fel, hogy nem is álltak szóba velük…
audio
58:58 perc
Legyen jobb a gyerekeknek! – Darvas Ágnessel a gyermekszegénységi helyzetről és a gyerekesélyekről (2010)
audio
56:42 perc
Itt mindenkinek van egy terve – Karolina, lehet-e jó iskolát csinálni?
audio
56:43 perc
Hogy példák lehessünk… Lehet-e jó iskolát csinálni Orosz Lajos?
audio
58:11 perc
Napjaink közösségi létformái. Mit és hogyan tanulunk el egymástól? (2013)
audio
56:56 perc
Nem tudunk teljesen kívülállók lenni – beszélgetés az igazságosságról Sárik Eszterrel (2016)
audio
59:10 perc
Az erőszakról Herczog Máriával (2010)
audio
56:01 perc
Az iskolai drogprevencióról (2015)
audio
58:26 perc
Zűrös gyerekekről és oktatási megoldásokról a Zöld Kakasban (2010)

„Az idén harmincéves Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány célkitűzése, hogy az ENSZ által deklarált gyermekjogok megvalósuljanak Magyarországon. A szervezet munkatársai és önkéntesei hisznek benne, hogy minden gyereknek joga van a biztonsághoz. Lelkisegély-szolgálatukon tavaly 865 beszélgetés szólt érzelmi bántalmazásról, 359 fizikai, 314 pedig szexuális bántalmazásról és közel 400 a szülők elhanyagoló magatartásáról. Minden ilyen beszélgetésben elhangzik: „senkinek nincs joga bántani téged, se szavakkal, se tettekkel. Jogod van a szerető gondoskodáshoz, az elfogadáshoz, a védelemhez.”
Ezek a szavak önmagukban nem jelentenek rövid és könnyű utat a biztonsághoz, de adhatnak egy olyan bátorítást, amely nélkül esélytelen a változás. Sok gyerek és fiatal, vagy akár kevésbé fiatal felnőtt úgy nő fel, hogy sehol máshol nem hallja, hogy nem egyenlő a teljesítményével, hogy igenis fontos a jegyeitől, érmeitől, versenyeredményeitől függetlenül is, és hogy nincs az a cél, amely szentesítheti a megalázást, a megfélemlítést, a bántalmazást.
Talán még nehezebb a dolga annak, akinek ahhoz, hogy eljusson odáig, hogy nem akar többé a saját gyereke bántalmazója lenni, a saját eddigi szülői viselkedésével, eszközeivel vagy eszköztelenségével is el kell számolnia. Szembe kell nézni, bocsánatot kell érte kérni, és lehet, hogy többször neki futva, lehet, hogy segítséget kérve, de máshogyan kell csinálni.
Mert nincs olyan, hogy jogos verés, nincs olyan, hogy nem súlyos bántalmazás!
Talán még a testi fenyítés zéró toleranciájának elfogadásánál is nehezebb lecke, hogy nem csak az ütés okozhat nyolc napon túl gyógyuló sebeket. Az érzelmi bántalmazás és az érzelmi elhanyagolás tekintetében még nagyobb a jéghegy vízfelszín alatti része, még nehezebb a segítségkérés.”
https://wmn.hu/ugy/60072-gyerekek-akik-hamar-megtanuljak-hogy-szenvedni-csak-halkan-szabad?fbclid=IwAR1gbVUMZm_IeT0ME2F8qAH7D5srqWwFU__d3G80gklhB2W9lgPPDfup7uU

  1. június 6-án, kedden este 7 órakor Reményiné Csekeő Borbálával, a Kék vonal szakmai vezetőjével beszélgettünk.

Szólj hozzá!