Demokrácia-tanulás az erre való iskolában és a Pride ürügyén

Podcast
Rossz kérdésre nincs jó válasz
  • Demokrácia-tanulás az erre való iskolában és a Pride ürügyén
    56:55
audio
52:22 perc
Elfogadás, kirekesztés, véleményszabadság – a Pride ürügyén
audio
57:05 perc
Hogyan tovább a demokráciában és a tanulás-segítési szerepekben
audio
49:51 perc
Autonóm család, elvárást támasztó társadalom
audio
25:31 perc
Milyenné váljunk az iskola-éveink végére?

Mivel jár az, hogy ma nincs idő egy-egy közlést „megérlelni”, hanem azonnal kell mindenre reagálni?
A 35-éves Közgazdasági Politechnikum: Horn Gábor „negyedik gyermeke”.
Mi a szabad órárajárás? A tanár dolga, hogy olyan órát tartson, amelyre érdemes bejárni?
A demokrácia megtanulásának az a módja, hogy használni kell, gyakorolni kell.
Mit jelent, hogy az iskola nem öntanuló rendszer?
Ki mindenki része az „iskolacsinálásnak”?
Ki mindenki felé kell az iskolának nyitottnak lennie?
Az integráció különleges példája: mit nyer a befogadással a befogadó többség is?
Az iskolák előírt tananyaggal dolgozó „oktatás-végrehajtó intézménnyé” váltak.
A Nemzeti Alaptanterv megalakulásakor hogyan növekedett a csökkenteni szánt matematika-tananyag?
A „jelen-ismeret”, mint az iskola legfőbb értelme: a tanuló képes legyen feldolgozni, hogy miben él.
Minek kellene lennie az iskolakötelezettség alatti közoktatás minimális tartalmának és miért?
Mi a szűk keresztmetszet: az idő, a szakmai hozzáértés és a pénz? Vajon ezek közül az idő a legszűkebb?
A leginkább elesettek szorulnak ki a rendszerből?
Az időtartamot kell kitűzni, vagy inkább – akármennyire utópisztikus – a célt?
Milyen lett volna a 90-es években elképzelt 6+6 éves iskola? Mi volna a jó felosztás, hol, hány éves korban lennének a megfelelő döntési pontok?
A felsőoktatás is a közoktatás része?

Milyen Magyarországon a meleg közösség elfogadása az elmúlt évekhez képet és más országokhoz képest?
Mit tud és mit nem tud befolyásolni egy felvonulás vagy más hasonló rendezvény?
Jobb-e egy meleg örökbefogadó pár, mint a nevelőotthon?
A Pride-felvonulás és a melegjogok mozgalma olyan, mint annakidején a szüfrazsett-mozgalom – és úgy is fog elhalni?
Hogyan vált ebből a kérdéskörből politika?
Van-e ennek a témakörnek helye – hogyan van helye – az iskolában?
A hagyományos család hagyományaihoz az is hozzátartozik, hogy éppen hogy nem beszélnek a párkapcsolati témákról.
Az egész családdal kellene foglalkozni?
Miért vallottak kudarcot a szülők bevonására vonatkozó kísérletek?
Ha a legnehezebb ügyekről nem tudunk beszélni, akkor a legkönnyebbekről sem.
Mi az a helyzet, amikor a véleménymondást mégis korlátozni kell?
Tiltani kell, vagy ütköztetni az álláspontokat és meggyőzni egymást?
A kirekesztő vélemények kifejtése is megengedhető, amíg másokat nem korlátoz.
Horn Gáborral beszéglettem.

Szólj hozzá!