- Mit jelent az, hogy egy országban néhány évvel ezelőtt lehetővé tették, hogy jogok alanya lehessen, akár állampolgárságot kaphasson a mesterséges intelligencia?
- Egyáltalán: hogyan élhetne a mesterséges intelligencia a „jogaival”?
- Persze jogai nemcsak embernek lehetnek: cégeknek, még jogi személyiség nélküli szervezeteknek is lehetnek jogaik.
- Ha a mesterséges intelligencia jogot kap: kié a felelősség, hibázás esetén ki kapja a büntetést?
- Nem azért kapunk ügyetlen válaszokat, mert a kérdéseink ügyetlenek? És nem PR-okokból van tele a közbeszéd, a média ezekkel az ügyetlen kérdésekkel? Melyek lennének az igazán fontos kérdések?
- Mi a fontosabb: a fejlesztések gyorsaság a és korlátlansága, vagy a gyakorlatban megjelenő fejlesztési eredmények kiforrott, biztonságos volta? Aki biztonságra törekszik: nem önmagát hozza versenyhátrányba? Vagy ez inkább néhány ország geopolitikai versengése? Az Egyesült Államokban azért menesztették egyik napról a másikra a szabadalmi hivatal óvatos vezetőjét, mert „szabadjára akarják engedni” a mesterséges intelligenciát?
- Mit jelent az emberek számára a fejlesztésnek fogyasztóvédelmi okból történő visszafogása?
- Milyen szabályozott vagy önkéntes korlátozások vannak?
- Hová vezet, ha fő szemponttá válik a kényelem?
- Hová vezet a profit előnybe helyezése a társadalmi értékekkel szemben? A korlátozások a maffia-szerű működés megerősödéséhez vezethet?
- Kik azok, akikben mégis megbízhatunk? Vannak-e a folyamatokat figyelő közösségek, mozgalmak?
Mezei Péterrel beszélgettem.
