- Honnan származnak a legalapvetőbb beállítódásaink? Hogyan alakul ki, például, az „ős-bizalom”?
- Mi az öröklés (az idegrendszeri struktúrák) és mi a szocializáció hatása?
- Mi az „agymosás”?
- Mi a „szenzibilitás”: amikor azt vesszük észre, amire önkéntelenül érzékenyek vagyunk – és mintha minden a beállítódásunkat igazolná?
- Hogyan megy végbe a paradigmaváltás, szemléletváltás? Például: hogyan változik meg a világképünk ötéves vagy 10-12-éves korunkban, vagy a nagykorúvá váláskor?
- Mi a „korai zárás”, amikor előbb kell megtennünk egy személyiségfejlődési lépést, mint ahogyan az „megérlelődne” bennünk?
- Hogyan alakul ki az az ellentmondás, amely miatt a korábbi látásmódunknak változnia kell?
- Hogyan viselkedünk ilyenkor?
- Milyen a „zárt”, dogmatikus és a „nyitott” gondolkodás – és még mi határozza meg a gondolkodásunkat?
- Hogyan fejlődünk, „bölcsülünk”?
- Honnan ered a „régen minden jobb volt”-szemlélet?
- Hogyan határozza meg a gondolkodásunkat a szókincsünk?
- Ki kell lépnünk a komfortzónánkból – vagy ki kell bővítenünk a komfortzónánkat?
- Mire való a tréning?
Kitanics Márkkal beszélgettem.